A dió tanninos keserűsége erős mézet kér, amely nem tűnik el mellette: a gesztenyeméz és az erdei méz a legjobb pár. Ez a kombináció sajttálon és rozskenyéren működik a legjobban, egy csipet sóval a tetején.
A mandula lágy, tejes karakterű, ezért világos, finom mézzel érdemes összehozni. Az akácméz vagy a krémesített repceméz nem nyomja el, és sült mandulán karamellizálva kiváló süteménydísz lesz.
A pisztácia zöldes, kissé sós ízéhez a hársméz mentolos szála adja a legérdekesebb kontrasztot. Görög joghurtban, mascarpone krémben vagy egyszerűen darált pisztáciával megszórt mézes pirítóson próbáld ki.
A mogyoró és a napraforgóméz párosítása a legbiztonságosabb belépő: mindkettő gyümölcsös, egyik sem dominál. Ha vendégeknek készítesz kóstolót, ezzel kezdd, és a gesztenyeméz–dió párral zárd — így felépül az intenzitás.